Alapvető tudnivalók a munkabér letiltásról

Korábbi cikkemben a részletfizetés szabályairól írtam (https://vegrehajtasijogasz.hu/reszletfizetes/), most egy másik nagyon gyakori kényszercselekményről, a végrehajtói munkabér letiltásról szedek csokorba pár gondolatot.

Mielőtt végig néznénk, hogy mit, mikor, mennyit és milyen feltételekkel (milyen sorrendben) lehet letiltani, vegyük számba a legfontosabb eljárási szabályokat.

A Vht. 7. §-ban megfogalmazott fokozatosság elve alapján “hamar” számításba jön a letiltás, hiszen az adósságot elsődlegesen adós pénzforgalmi számláján kezelt összegből, majd ezt követően (vagy akár ezzel párhuzamosan) adós munkabéréből kell behajtani. A munkabér itt meglehetősen tágan értelmezhető, ide sorolható a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, kormányzati szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem, de említhetjük a szövetkezeti jogviszonyból vagy nyugellátásból származó jövedelmet vagy akár egy fogvatartott keresményét is. Sőt, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás (végkielégítés) is letiltás alá vonható.

A számos jogcímet magában foglaló munkabér fogalomnak a letiltás alól mentes jogcímek szabnak gátat, ezek felsorolását a Vht. 74 §-ban találjuk meg. Döntően alimentációs jellegű juttatásokat találunk a jogszabályban, így például anyasági támogatást, fogyatékossági támogatást vagy éppen álláskeresők járadékát (gyerekkori nevén munkanélküli segélyt). Ezek magyarázatra nem szorulnak, a jogalkotó szándéka érthető: a szociálisan legelesettebbek védelme a felsorolt érintetti kör vonatkozásában magasabb társadalmi érdeket jelent a letiltás alkalmazhatóságánál.

Mikor kell letiltást alkalmazni? Amennyiben a helyszíni eljárás alkalmával (már, ha egyáltalán erre sor kerül), illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül adós nem fizette meg a tartozását, vele szemben letiltást kell kiadni. Természetesen kivétel itt is van, a Vht. 58. § (4) bek. alapján tartásdíj esetében ez a határidő 3 nap. A letiltás kiadás a végrehajtó részére nem lehetőség, a jogszabály kógens rendelkezést tartalmaz: ki kell adni a letiltást.

Mivel az eljárás elején tartunk, előfordulhat, hogy a letiltás kiadása időpontjában adós bankszámlájára is hatósági átutalási megbízást adtak ki. Ilyen esetekben végrehajtást kérővel lehet egyezkedni, részletfizetésben megállapodni, de fontos tudni, hogy végrehajtó ilyen esetekben sem oldhat fel inkasszót, elkerülve így a végrehajtási kényszercselekmények párhuzamosságát. Az együttes alkalmazhatóság, bármennyire is fájdalmas adós részére, jogszerűen alkalmazható.

A letiltás összege adós munkabérének 33 %-a, több letiltás esetén 50 %-a, azonban ez csak az “alapeset”, jogszabály eltérően is rendelkezhet. Utóbbira példa a Vht. 63. §, mely kimondja, hogy a Vht. 61. § szerinti összeg (levonások után megmaradó nettó jövedelem) után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot – így máris nem 33 % lesz a levont összeg. Ugyanígy a levonás alsó határa tekintetében is szabályt állít a jogalkotó: mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot (gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása kivételével).

Mit kell tenni a munkáltatónak, ha letiltást kap? Kiindulópont a Vht. 75. §-a, mely rendelkezés szerint a munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. Ez szép és jó, de itt szoktak a gondok kezdődni. Alapvetően a végrehajtó által kiküldött letiltásra a munkáltató a következő módon reagálhat (illetve kellene intézkednie):

• a letiltást foganatba veszi, adós jövedelméből a letiltáson szereplő sorrendben és mértékben (ideértve a végrehajtónak járó jutalék átutalását is) a munkabért levonja és a megadott számlaszámra átutalja.
• Amennyiben ez nem lehetséges, mert adós munkabérét sorrendben megelőző több más letiltás terheli, a letiltást előjegyzi, és erről a végrehajtót értesíti.
• Harmadik eset, hogy a letiltás se nem vehető foganatba, se nem előjegyezhető, tekintettel arra, hogy adósnak vagy mentes jövedelme van, vagy annak mértéke nem engedi meg a letiltás alkalmazását vagy időközben munkaviszonya megszűnt.

Bármely lehetőség áll fenn, munkáltatónak kötelezettsége a letiltás visszajelentése, a Vht. 79. §-ban foglaltak terhe mellett, mely munkáltató illetve speciális esetben munkáltató vétkes munkavállalója esetében kezesi felelősséget teremt.

A levonási sorrendnél érvényesül a letiltások beérkezésének sorrendisége, mint általános szabály, melyet több követelés esetén a Vht. 165. §-ban megállapított sorrendben, a 164–167. §-nak megfelelően kell levonni.

Kivédhető-e, ha adós munkaviszonya megszűnik? Véletlenül pont a letiltás előtti napon? Nice try, mondhatnánk, de ez nem igaz és ráadásul kockázatos is a munkáltató oldaláról. Jogalkotó úgy rendelkezik, hogy a (valóban) megszűnt munkaviszony esetén adós a letiltási rendelvényt bemutatni köteles új munkahelyén, másrészt végrehajtó is intézkedhet az újbóli OEP megkeresés kiadása iránt – az eredmény napok alatt beérkezik.

Amennyiben részletfizetéssel, vagy bármely más végrehajtási cselekménnyel összefüggésben jogi segítségnyújtást, tanácsot szeretne, keressen bizalommal bármely elérhetőségemen!