A témában már korábban is írtam áttekintő cikket, azonban a minap felmerült részletfizetéses jogvita kapcsán megfogalmazódott bennem, hogy a lehetőségek mellett a részletfizetés tilalmai mentén is szót ejtsek a jogszabályi kritériumokról és a gyakorlati kérdésekről is. A cikk első része (Mikor és hogyan lehetséges a részletfizetés?) így a lehetőségekre, az írás második része (A részletfizetés korlátai, tilalmai) a címében foglaltakra, míg jelen írás a felmerülő, tipikusan adósi kérdésekre fókuszál.
Miért jó a részletfizetés?
A legnagyobb előnye a könnyebb teljesítés mellett az, hogy amennyiben a részletfizetés folyamatos (legalább 2 havi részletet adós már határidőben megfizetett, bár ebben nem egyforma a gyakorlat), végrehajtó az eljárást a Vht. 52. § (f) pontja alapján szünetelteti. Ez annyit jelent, hogy ameddig a részletfizetés folyamatos, további kényszercselekményeket (inkasszó, letiltás) nem alkalmaz. Szükségtelen, hiszen adós teljesíti a részletfizetési megállapodásban foglaltakat. A részletfizetés időtartama alatt természetesen a foglalások (gépjármű foglalása, ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog, stb.) hatályban maradnak, ezek a követelést biztosítják, a tartozás teljes kifizetése után kerülnek törlésre.
Nem tudtam fizetni a részletet sem, mit tehetek?
Nos, ebben az esetben a végrehajtási ügy szünetelő státuszból folyamatos státuszba kerül: újból szembenézhet adós a vele szembeni intézkedések veszélyével. Hangsúlyozom, hogy végrehajtást kérő ebben az esetben is adhat részletfizetést, lényegében bármilyen tartalommal (bár elgondolkodtató, hogy miért adna másodszorra, ha az első alkalommal sem tudott ezzel adós élni), de végrehajtó már nem. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy adós -anyagi lehetőségeihez képest- részletteljesítéseket tegyen, csökkentve ezzel tartozását. A részletfizetés relatív biztonságérzetet ad, de elsősorban azon adós részére, aki a részletfizetési feltételeknek megfelel: a részletfizetési késedelem valamint a Vht. 54 § (2)-ben említett feltételek az eljárás folytatását eredményezhetik.
Inkasszó és/vagy letiltás van velem szemben, részletfizetés esetén ezeket feloldják?
Sok esetben adós akkor észleli a vele szemben megindult végrehajtási eljárást, amikor már bankszámláját megterhelik, fizetését letiltják -rosszabb esetben a kettőt egyszerre. Túlmenően azon, hogy ilyenkor is a lehető legrövidebb időn belül érdemes felkeresni a végrehajtót, az előterjesztett részletfizetési kérelemben –végrehajtást kérő hozzájárulásával- a kiadott inkasszó visszavonható, a letiltás felfüggeszthető (nem feloldható!).
Megéri részletet kötni?
Mondhatnám: az attól függ. Ha van egy kezelhető összegű (nyilván adós teljesítési képességéhez viszonyítva) tartozás, valós könnyebbséget jelenthet a részletfizetés, egyrészt biztonságot, kiszámíthatóságot nyújt, hiszen a részletfizetés fennállása alatt nem kell adósnak más kényszercselekménnyel szembenéznie – legalábbis ebben a végrehajtási ügyben.
Szélsőséges esetben a részletfizetés azonban adósságcsapdát is jelenthet. Óva intek mindenkit attól, hogy egy évekre elhúzódó, alacsony havi részletfizetés hamis biztonságérzetébe ringassa magát: a részletfizetés ideje alatt a tartozás kamatozik, így nagyon könnyen előfordulhat, hogy adós havi részletfizetései még a havi kamatnövekményt sem fedezik, gyakorlatilag hiába fizet részletet, az adóssága nem csökken érdemben. Ezidáig még nincs is baj, de adós feje fölött Damoklész kardjaként lebeg végrehajtást kérő esetleges kérelme, mely a belátható időn belüli térülés lehetetlenségét hirtelen (pár év alatt) „észreveszi”, s kéri adós foglalt ingatlanának értékesítését.
Bíróság is állapíthat meg részletfizetést?
A végrehajtó intézkedése – így a részletfizetést elrendelő/módosító/visszavonó intézkedése is- végrehajtási kifogással támadható. Amennyiben a kifogás elbírálásra illetékes bíróság a részletfizetés megállapításával kapcsolatban előterjesztett végrehajtási kifogásnak helyt ad, akkor maga módosíthatja a végrehajtó intézkedését. Ekkor végzésében megállapíthatja a részletfizetés új feltételeit, de dönthet úgy is, a részletfizetés kedvezménye a jövőben már nem áll fent.
Több végrehajtási ügy esetén hogyan alakul a részletfizetés?
Amennyiben adósnak több végrehajtási ügye van, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg /Vht. 52. §/A (7)/.
A részletekben teljesítés és a részletfizetés között mi a különbség?
Pénzügyileg nem sok, joghatások tekintetében annál több. Amennyiben részletekben teljesítünk, célszerű azt a végrehajtónál megkötött részletfizetési megállapodás keretein belül teljesítenünk, így elérhető, hogy az eljárás szüneteljen. Ha végrehajtást kérő felé teljesítünk részleteket, arról a végrehajtó nem feltétlenül szerez tudomást, mivel végrehajtást kérő (sok esetben) elmulasztja tájékoztatni a végrehajtót, így szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy a végrehajtó inkasszót és/vagy letiltást ad ki.
Van azonban olyan eset is, amikor részletfizetés nem köthető, ilyen pl. az adóvégrehajtásos ügy. Jogszabály nem zárja ki a részteljesítést, így részletekben itt is teljesíthetünk, ahogy anyagi viszonyaink megengedik, de részletfizetési megállapodásunk nem lesz, így adós számíthat arra, hogy végrehajtási cselekményeket tesznek az adósság behajtása érdekében.
A részletfizetés halasztást jelent?
Nos, adós lehet, hogy így éli meg, de nem. Ahogy a részletfizetésről szóló cikkekben leírtam, adós részére a végrehajtás foganatosítása során részletfizetést engedélyezhet az eljáró végrehajtó, végrehajtást kérő és a bíróság is. Ezen esetekben – függetlenül attól, hogy ki biztosította a részletfizetés lehetőségét – az aljárás a Vht. 52 § /f pontja alapján szünetel. Halasztást azonban adós kötelezettségeinek teljesítésére csak és kizárólag a végrehajtást kérő biztosíthat, ez a rendelkezési lehetőség nem illeti meg a végrehajtót, de még a bírságot sem (utóbbi az eljárás felfüggesztéséről rendelkezhet, de halasztásáról nem).