Fizetési meghagyást kaptam – mit kell tudnom az eljárásról?

A fizetési meghagyásos eljárás egy egyszerűsített nemperes eljárás, amelynek célja, hogy kisértékű (legfeljebb 3 millió forintig terjedő) követelésekhez annak jogosultja relatíve gyorsan, akár pereskedés nélkül hozzájusson.

Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, az adós nevét, címét, a követelt összeget és egyéb adatait kell megadni hozzá. Fizetési meghagyást (FMH-t) a közjegyző fogja kibocsátani a jogosult kérelmére, előterjesztett bizonyítékok, szerződés, számlák, stb. bemutatása nélkül: közjegyző köteles a kérelem alapján kibocsátani a fizetési meghagyást, nem fogja vizsgálni annak jogosságát. Ha a kérelem formailag megfelel a követelményeknek, szükségszerűen ki fogja bocsátani a fizetési meghagyást.

Mit kell tennem?

Az első és legfontosabb, hogy törődjünk az eljárással, ne legyintsünk rá, pláne ne dobjuk ki a levelet, ennek később még nagy ára lehet. Jó tanács: jegyezzük meg, melyik napon vettük át a küldeményt.

Mi történik, ha nem veszem át a postai úton megküldött fizetési meghagyást?

Amennyiben megtagadja az átvételt, úgy a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek veszik a fizetési meghagyást. Ha nem veszi át az iratot, akkor az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, így a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek fogják tekinteni – beáll a kézbesítési fikció (korábbi elnevezéssel: kézbesítési vélelem), tehát jogerőssé válik. Ha nem akarunk tudomást venni a küldeményről, az finoman szólva sem célravezető.

Elismerem a követelést, kell tennem valamit?

Nagyon is. Ne tévesszük szem elől: ha az FMH átvételét követő 15 naptári napon belül nem teszünk semmit, nem reagálunk a felhívásra, az FMH jogerős, ezáltal végrehajtható lesz: bírósági végrehajtási eljárás indulhat velünk szemben. Amennyiben a kötelezett elismeri a tartozását és megfizeti az összeget, az eljárás befejeződik.

Mit tehetek, ha egyetértek, de nem tudom egy összegben kifizetni a tartozást?

A kézbesítési naptól számított 15 naptári napon belül halasztást, vagy részletfizetést kérhet, amelyet indokolnia kell. Amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátására jelzálog alapú hitellel kapcsolatban került sor, és fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, ebben az esetben lehetősége van a magáncsőd intézményét választani.

Halasztási vagy részletfizetési kérelme esetén a kérelem díjköteles, melynek mértéke a főkövetelés 1%-a, de minimum 8.000,- Ft és maximum 15.000,- Ft. A közjegyző a felek méltányolható érdeke alapján és a kötelezettség természetére való tekintettel veszi figyelembe a kérelmet, az elbírálásnál figyelembe veszi a felek jó-, vagy rosszhiszeműségét – tehát mérlegel.

De hát én nem is tartozom senkinek! Mi történik, ha semmit sem csinálok?

Igen, ezt elég gyakran szoktam hallani. Ha korábban már rendeztük a tartozást, vagy nem is tartozunk senkinek, akkor is törődni kell az FMH-val: határidőben mondjunk ellent! A határidő ebben az esetben is ketyeg: ha nem reagálunk (vagy fizetünk, vagy ellentmondunk), a jogerőre emelkedés után végrehajtási eljárással nézhetünk szembe.

Hogyan tudok ellentmondani, mire kell figyelnem?

A fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül mondhatunk ellent a követelésnek. Ha ezt nem tesszük meg, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a kezdeményező kérésére a közjegyző elrendelheti a végrehajtást. Fontos, hogy az ellentmondást minden esetben annak a közjegyzőnek kell címezni, akitől a fizetési meghagyást kaptuk. Ilyenkor az eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik. A bíróságnak pedig a közjegyzővel ellentétben már minden jogi lehetősége megvan arra, hogy érdemben megvizsgálja az esetet, például, hogy tényleg tartozunk-e annak, aki az eljárást kezdeményezte?

Maga az ellentmondás formailag egyszerű: az ellentmondásból világosan ki kell derülnie, hogy nem ért egyet a fizetési meghagyással, vagy annak valamely részével. Nem kell hosszas indoklást vagy bizonyítást előadnia, ezekre majd a bírósági eljárásban kerül sor. Amennyiben azért mond ellent, mert a felszólításban szereplő összeget már korábban megfizette, ennek tényét (csekkszelvény, átutalási bizonylat, átvételéi elismervény) igazolja a közjegyző felé.

Nem kaptam semmit, de mégis elindult a végrehajtás. Mit lehet tennem?

Sajnos, nagyon gyakori a kérdés. Mivel a közjegyző nem tudja leellenőrizni, hogy az eljárás kezdeményezője jó címet adott-e meg, előfordulhat, hogy valaki csak akkor értesül a fizetési meghagyásról, amikor az már jogerőre emelkedett. A kérelmező megad egy olyan címet, ahol kötelezett korábban lakott, (vagy, ha elköltözött onnan, nem jelentette be a lakcímváltozást), s az arra a címre kiküldött FMH jogerőre fog emelkedni, a kötelezett pedig erről nem is szerez tudomást. Csak akkor, amikor már letiltják a fizetését, és/vagy inkasszó kerül a bankszámlájára.

Ha az adós igazolni tudja, hogy alapos indoka van, miért nem tudta átvenni a fizetési meghagyást – például kórházban kezelték, külföldön volt munkaügyben vagy mert nem az a lakcíme, ahova küldték –, akkor benyújthat kézbesítési kifogást a kézbesítési fikció beálltáról a kézbesítésről történő tudomásszerzést követő 15 napon belül az eljáró közjegyzőnél. Ha a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtás indul ellene, akkor az eljárásról történő tudomásszerzésétől számított 15 napon belül teheti meg ezt.

Ha nem tud vagy nem szeretne a saját ügyében eljárni, vegyen igénybe jogi segítséget, bízza szakemberre jogai érvényesítését, különösen a peres eljárás folyamán! Amennyiben kérdése van, vagy segítséget szeretne, keressen az info@vegrehajtasijogasz.hu címen.