Részletfizetés I. – Mikor és hogyan lehetséges a részletfizetés?

Mikor és hogyan lehetséges a részletfizetés?

A jogalkotó – ugyan nem minden esetben- de lehetőséget biztosít a tartozás részletekben történő megfizetésére, mely lehetőséggel néhány kivételes helyezettől eltekintve érdemes élni, hiszen kézenfekvő előnyöket (pl. az eljárás szünetelését, de akár a lakóingatlan megmentését) jelenthet adós számára.

A jogalkotói szándék világosan kiolvasható a Vht. Kommentárból:

A végrehajtási kényszert a szükséges és arányos mértékben kell alkalmazni, vagyis olyan módon, hogy az a végrehajtandó követelések megtérülését megfelelően segítse elő, emellett pedig – e célt nem veszélyeztetve – tekintettel legyen az adósok személyes körülményeire és ösztönözzön az önkéntes teljesítésre is. Ennek egyik eszköze a törvény szerinti végrehajtói részletfizetés biztosítása, mellyel akár elkerülhetővé is válik a további kényszercselekmények alkalmazása, különösen magánszemélyek esetében az adós lakhatását szolgáló ingatlanának eladása. Lényeges azonban, hogy a részletfizetés lehetősége az eljárás folyamán végig biztosított az adós részére, függetlenül attól, hogy természetes személy vagy jogi személy, csupán bizonyos esetekben a végrehajtó saját hatáskörében nem állapíthat meg részletfizetést a végrehajtást kérő hozzájárulása, beleegyezése nélkül. Azonban az adós (természetes és akár jogi személy is) és a végrehajtást kérő bármikor köthet részletfizetési megállapodást, amely szintén az eljárás szünetelését eredményezi.

Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy olyan adósok esetében is sor kerüljön a részletfizetési feltételek megállapítására és sikeres teljesedésbe menésére, akiknek nincs végrehajtás alá vonható vagyontárgyuk. A Vht. ezért nem szabja feltételül a részletfizetés engedélyezéséhez azt, hogy a tartozás fedezete ténylegesen is lefoglalásra kerüljön, sőt a végrehajtás vagyon hiányában történő szünetelésének (52/d) elkerülése érdekében a vagyontalan adós esetében kifejezetten kötelezettségévé teszi a végrehajtónak az adós felhívását a részteljesítés felajánlására annak érdekében, hogy a részletfizetés engedélyezésére sor kerülhessen.

A részletfizetés lehetőségét a Vht. 52/A és 52/B paragrafusai rendezik. Megkülönböztethetünk adós kérelmére (52/A), illetve végrehajtó szükségszerű intézkedésére elrendelt (52/B) részletfizetési helyzeteket. A legtipikusabb, leggyakoribb részletfizetés iránti eljárás az, amikor adós kérelmére kerül sor részletfizetés engedélyezésére, tipikusan kis értékű tartozás fennállása esetén. (Kis összegű tartozás: ha az adóssal szemben 500.000,- forintot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult a végrehajtás vagy 1.000.000,- forintot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba).

Milyen feltételeknek kell teljesülni, hogy adós részletfizetést kapjon?

A Vht. így fogalmaz: A végrehajtó a természetes személy adós írásbeli kérelmére– az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével –megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. Tehát a legfontosabb: kérni kell. Adós fordulhat végrehajtást kérőhöz, illetve előterjesztheti kérelmét a végrehajtónál is.

Végrehajtást kérő rendelkezési joga érvényesül abban az esetben, amikor megállapítja adós részére a részletfizetés feltételeit, vagy ha elfogadja a végrehajtó által adós részére megállapított részletfizetési feltételeket és nem tesz eltérő tartalmú nyilatkozatot, vagy kér további biztosítékot – ld. 52/A (3).

Sokszor „átugrik” az ember a fenti jogszabályhely idézett részén: „…és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette”. Nos, ez elvileg szükséges, összeghatárt nem tartalmaz a törvényhely, s akár megvalósulhat úgy is, hogy adós példának okáért a végrehajtó irodában rögtön az első részletet megfizeti. Az, hogy ekkor fog-e kapni 52/f szerinti szünetelésről szóló jegyzőkönyvet, az azért korántsem biztos.

Milyen feltételek esetén adhat részletfizetést a végrehajtó?

A jogalkotó törvényi indoklása így szól: „A végrehajtó az adós számára havi egyenlő összegű részleteket állapíthat meg a Vht. 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerint legfeljebb 1 vagy 2 évre, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség. A részletfizetés feltétele, hogy az adóssal szemben indult végrehajtási eljárások követeléseinek összesített tőkeösszege a 2 millió Ft-ot nem haladja meg vagy pedig a 3 millió Ft-ot nem haladja meg valamennyi tartozás összesített tőkeösszege, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba.” (Talán szerencsésebb lett volna, ha az indoklásban nem feltételes módot használ az előterjesztő, hiszen a jogszabályhely /52/B (1) bek./ kógens rendelkezést tartalmaz).

Elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor előkerül egyrészt az ingatlan értékesítés szükségessége, másrészt szerepet kap a tartozás nagysága is.

Tehát a feltételek összegezve:

• végrehajtó a Vht. 7. § elve mentén intézkedéseket tett, de azok részben vagy teljesen eredménytelenek voltak;
• nem volt korábban megállapított 52/A § szerinti részletfizetés;
• 2 millió forintnál (jelzáloggal érintett követelés esetén 3 millió forintnál) nem nagyobb a követelés;
• a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség;
• a tartozás nem adótartozás.

Fontos, hogy a részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; azonban a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell, ld. 52/B (2) bek.

Mindazonáltal, ha az adós a részletfizetési jegyzőkönyvben foglaltaknak nem tesz eleget vagy bármely részlet megfizetését elmulasztja, a végrehajtó intézkedhet a foglalt ingatlan becsértékének megállapítása és az árverése kitűzése iránt. Pont a részletfizetés folyamatos fennállta jelent eljárási akadályt a végrehajtó számára: a lakóingatlan becsértékének megállapítása iránt nem intézkedhet addig, míg az adós a részletfizetési megállapításban foglaltakat teljesíti, így a becsérték közlésével egyidejűleg a zálogjogosult bekapcsolódásra történő felhívására sem kerül sor.

Milyen időtartamú lehet a részletfizetés?

Ha valamennyi tartozás összesített tőkeösszege a Vht. 52/B. § (1) bekezdése szerint a 2 vagy 3 millió Ft-ot nem haladja meg és a végrehajtást kérő természetes személy, akkor az adós részére legfeljebb 1 évre részletfizetés megállapítható, azonban jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében attól függően, hogy a tartozások összesített tőkeösszege az 500 ezer Ft-ot meghaladja vagy sem, megállapítható a részletfizetés legfeljebb 2 évre vagy 1 évre. Ha az 500 ezer Ft-ot nem haladja meg az adós valamennyi tartozásának összesített tőkeösszege legfeljebb 1 évre, ha pedig az 500 ezer Ft-ot meghaladja, akkor legfeljebb 2 évre állapíthatja meg a végrehajtó a részletfizetést.

Végrehajtást kérő rendelkezési joga e téren is megnyilvánulhat: a részletfizetés időtartama, összegszerűsége tekintetében bármilyen tartalmú részletfizetéshez hozzájárulhat.